• “Kacatcsodák” újrahasznosított anyagokból készült kiállítás a Győry-kastélyban

    Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Győry-kastélyban megnyitásra kerülő “Kacatcsodák” című alkotói tárlatra. Zám Anikó és Zám Judit kézműves munkái megtekinthetők 2021. október 30-ig a kastély nyitvatartási idejében.

  • KULTURÁLIS ESEMÉNYEK A GYŐRY-KASTÉLYBAN

    A Perkátai Általános Művelődési Központ szervezésében, kulturális programokkal várjuk az érdeklődőket! A nyári olimpiai játékok története                                                                                           ...

  • Áramszünet értesítő

    Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2021. szeptember 22-én várhatóan áramszünet lesz. Az áramszünet oka: hálózat karbantartás. 9-14 óráig Érintett utcák, szakaszok: Liszt Ferenc utca 5. Szent István utca 1-55., 2-54. Fejérvíz Zrt. V. átemelő, 3-as kút

  • 2021. szeptember 25-ig látogatható a Győry-kastélyban megnyílt új időszaki kiállítás, a Porcelántörténeti tárlat!

    Látványos, és eleganciát sugárzó porcelántörténeti tárlat nyitotta meg kapuját az érdeklődők előtt! Rajcsányi Lászlónak köszönhetően, tablók segítségével betekintést nyerhetünk a porcelán világának történetébe, amely egyben a kultúra, a civilizáció és az egyes családok...

  • “Szüreti” nyitvatartás

    2021. szeptember 11-én, szombaton „Múltidéző szüreti felvonulás és bál” lesz Perkátán. A rendezvényre való tekintettel, a Győry-kastély 10 – 18 óráig tart nyitva. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!   Elérhetőség: E-mail: kinaikozpont@gmail.com Tel.: 0625 889 102

2011. augusztus 7. Szerző: perkata.hu Nincs hozzászólás

EMLÉKEINK
Bogó Anikó és Somogyi Balázs történeti rovata

100 éve, 1911. augusztus 7-én született Bibó István (politikai
gondolkodó, 56-os államminiszter)

Bibó István 1933-ban államtudományi, egy évvel később jogtudományi 
diplomát szerzett, majd Bécsben és Genfben tanult. 1938-ban az 
Igazságügyi Minisztérium tisztviselője lett, 1940-ben egyetemi 
magántanárrá nevezték ki. 1937-től vett részt a Márciusi Front 
tevékenységében. 1944-ben tisztviselőként menleveleket állított ki 
katonaszökevényeknek és zsidóknak, ezért letartóztatták, a nyilas 
hatalomátvétel után bujkálnia kellett. 1945-től a 
belügyminisztériumban dolgozott, 1946-ban akadémikus és a szegedi 
egyetem tanára lett. 1950-ben elbocsátották, ezután a budapesti 
egyetem könyvtárosa volt. 1956-ban részt vett a Nemzeti Parasztpárt 
(akkori nevén Petőfi Párt) újjászervezésében, november 3-án 
államminiszterként bekerült Nagy Imre kormányába, ő volt az utolsó 
államminiszter a szovjet csapatok újbóli megszállásakor 1956. november 
4-én. 1957 tavaszán letartóztatták, egy év múlva életfogytiglani 
börtönre ítélték, több nemzetközi politikus, köztük az indiai elnök, 
Nehru is felszólalt érte. Az 1963-as amnesztiával szabadult, és 
1971-es nyugdíjazásáig a KSH könyvtárosa volt. 1979. május 10-én halt 
meg Budapesten, temetése az ellenzék áramlatainak első nyílt fellépése 
volt.
Bibó jogbölcselettel, nemzetközi joggal foglalkozott, de érdeklődött 
a közigazgatás, az államelmélet, a politikatörténet iránt is. 
Legjelentősebb munkái 1945 és 1948 között születtek, ezekben főként a 
közép- és kelet-európai politikai fejlődés torzulásait vizsgálta. A 
magyar demokrácia válsága című 1945-ös írása még bízott abban, hogy 
létrejöhet a nyugati és a szovjet demokrácia szintézise. A 
kelet-európai kisállamok nyomorúsága című 1946-os műve a hasonló sorsú 
térségbeli államokkal összevetve vizsgálta a magyar fejlődés 
ellentmondásait, a megkésettségből eredő torzulásokat, a hisztéria és 
a hamis realizmus végleteit. Írásai sem a Rákosi-, sem a Kádár-korban 
nem jelenhettek meg, külföldre sem mehetett, így neve a világban 
szinte ismeretlen. Feddhetetlen erkölcsössége és tudományos 
teljesítménye óriási hatással volt az ellenzéki értelmiség 
gondolkodására, a halála után szamizdatban kiadott Bibó-emlékkönyv az 
ellenzéki csoportok együttműködésével született.
Bibó István életműve, szelleme bekerült a köztudatba. 1990-ben 
posztumusz Széchenyi-díjat kapott, kitüntetés, iskola viseli a nevét, 
szobra 2005 óta áll a Duna-parton. Az ELTE Bibó István Szakkollégium 
névadója, ami a rendszerváltás utáni történelmünkre is nagy hatással 
lett. Az 1983-ban létrejött Szakkollégium többek között Kéri László és 
Stumpf István mentorlásával a nyolcvanas években a politikai mozgalmak 
egyik csirája lett, nem csoda, hogy erről a környékről indult a magyar 
politikai élet egyik meghatározó tényezője is. A Fidesz 1988. március 
30-án alakult meg a Ménesi út 12. alatti kollégium klubjában. A Bibó 
később a Fidesz révén került be a köztudatba, azok többsége, akik 
hallottak a Szakkollégiumról, a Fideszhez kötik az intézményt. Az 
akkori szakkollégisták egy csoportja valóban nagy szerepet játszott 
mind az ifjúsági szervezetként induló Fidesz megalakulásában, mind a 
párt további életében, az azonosítás a Bibó István Szakkollégiummal 
azonban téves. A 37 alapítóból csak tízen voltak a kollégium tagjai, a 
többiek nem is voltak joghallgatók, hiszen a közgazdászok (a Rajk 
László Szakkollégium tagjai) markáns csoportján kívül bölcsészek és 
tanárképző főiskolások is nagyobb számban voltak jelen.
Egyik legtöbbet idézet gondolata is a magyarság útkereséséről és a 
kompromisszumok vállalásáról, illetve átvitt értelemben a 
hazugságokkal teli, alternatívákat nem kínáló döntéshozásról szól: 
…S csak ezzel egyidejűleg lehetne azután teljes hitellel és teljes 
erővel leszögezni Magyarország külpolitikai elhelyezkedésének a 
végleges jelszavait, kimondván, hogy: aki Magyarországból szovjet 
tagállamot akar csinálni, az hazaáruló, aki Magyarországon Habsburgot 
akar restaurálni, az is hazaáruló, aki pedig Magyarországot az elé a 
hamis alternatíva elé próbálja állítani, hogy csak e kettő között 
választhat, az kétszeresen hazaáruló, mert e kettő között ott van a 
harmadik, egyedül helyes út, a belsőleg kiegyensúlyozott, de radikális 
reformpolitikát folytató, demokratikus, független szabad Magyarország 
lehetősége. (Bibó István: A magyar demokrácia válsága (1945). In: 
Bibó István válogatott tanulmányok. Corvina, 2004. 399. o.)
E bíbói gondolat nekem is egyik politikai mottóm, hiszen a 
kompromisszumkeresés, a legjobb lehetőség megtalálása minden területen 
fontos. Bibó gondolatait gyakorlatba átültetve, egyetlen hivatalos 
alkalmon, 2008 őszén egy kistérségi ülésen ezt az idézetet mondtam el 
annak a fényében, hogy a kistérségi tanuszoda településekre való 
ráerőszakolása egyéb előnyök kiaknázása nélkül veszélyes, és Perkáta 
Önkormányzata több alternatívát is javasolt a tanuszoda 
finanszírozásához. A felszólalásom eredménye sajnos groteszk lett 
(rémület és nevetés egyszerre), hiszen a sem Bibót nem ismerő, sem a 
gondolatot felfogni nem tudó résztvevők rámtámadtak. Egy volt 
országgyűlési képviselő felszólított, hogy kérjek elnézést egy 
polgármester lehazaárulózásáért, míg az adott polgármester magára véve 
Bibó szavait inkább ,,hülyének” nevezte magát, mint hazaárulónak. Így 
lesznek Bibó örök érvényű gondolatai egy kicsiny térségi ülés fő 
mozzanatai. A meg nem értésért nem Bibó a hibás, és azért sem, hogy 
bár nem a tanuszodáról írt, de látva a tanuszoda vergődését (amelyet 
ebben az évben a még mindig perelt települések: Pusztaszabolcs és 
Perkáta mentettek meg; állami vizsgálat és szerződésfelbontás), hogy 
ebben a kérdésben is Bibónak lett igaza. De ez már egy másik történet.

Somogyi Balázs

kategóriák: Ajánló

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.

Perkáta

Perkátai Polgármesteri Hivatal

2431 Perkáta, Szabadság tér 1.

Tel/fax: 06 (25) 507 570; 06 (25) 507 571

E-mail: hivatal@perkata.hu












    A honlapon található cikkek, képek, dokumentumok Perkáta Nagyközség Önkormányzatának tulajdonát képezik. Bármiféle másodközlés kizárólag írásos engedéllyel lehetséges.