• FELHÍVÁS parlagfű elleni védekezésre

    FELHÍVÁS parlagfű elleni védekezésre   Tisztelt Ingatlantulajdonosok! Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény. 17. § (4) bekezdése ugyanis kimondja: „A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű...

  • Kiállítás megnyitó

    Szeretettel várjuk a vendégeinket, a kikapcsolódni vágyókat a Győry-kastélyba! A jelenlegi négy állandó kiállítás mellett időszaki tárlatokkal is várjuk a látogatóinkat! Időszaki kiállítások: „PENTELEI DERŰS CSEREPEI” címmel, Kiss-Kovács Klári fazekasművész agyagcsodáinak...

  • A Magyarországi Kovácsmíves Céhről

    A Magyarországi Kovácsmíves Céhről A Céh egy többéves folyamat eredményeként jött létre 1992-ben. A kezdetek az 1980–as évek végéig nyúlnak vissza, amikor a Szabolcs-Szatmár –Bereg m.-i Népművészeti Egyesület a Népművészeti Egyesületek Szövetsége támogatásával országos...

2010. augusztus 23. Szerző: perkata.hu Nincs hozzászólás

A trianoni békeszerzõdés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerzõdések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban gyõztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerzõdés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a Saint Germain-i békeszerzõdés is rendelkezik.)

A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, majd június 19-ével helyüket az elsõ Teleki- kormány vette át. A szerzõdés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 fõben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierõ és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idõ szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben. A szerzõdést nem írta alá a szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország késõbb Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival. A trianoni békeszerzõdést gyakran trianoni békediktátumnak is nevezték és nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is –, azt jelezve ezzel, hogy a szerzõdésben foglaltakat a gyõztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte.

A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyûlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Ezen alkalomból Perkáta Község képviselõ-testülete koszorút helyezett el a világháborús hõsök emlékmûvénél, Somogyi Balázs polgármester pedig helyszíni beszédében az emlékezés fontosságát, valamint a nemzeti összetartozás kapcsolatát hangsúlyozta.

kategóriák: Ajánló, Beszámoló

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.

Perkáta

Perkátai Polgármesteri Hivatal

2431 Perkáta, Szabadság tér 1.

Tel/fax: 06 (25) 507 570; 06 (25) 507 571

E-mail: hivatal@perkata.hu












    A honlapon található cikkek, képek, dokumentumok Perkáta Nagyközség Önkormányzatának tulajdonát képezik. Bármiféle másodközlés kizárólag írásos engedéllyel lehetséges.