• Meghívó

    Tisztelt Lakosság! Fogadják szeretettel a Kossuth-díjas szobrász és éremművész időszaki kiállításának megnyitó ünnepségére való meghívásunkat! Tisztelettel: Oláh István polgármester  

  • Tavaszköszöntő találkozás Szente Tünde szerkesztővel

    „Az idő nem áll meg – Múltunk az értékek megőrzésére és továbbadására kötelez” Tavaszköszöntő találkozás Szente Tünde szerkesztővel 2024. március 20-án egy példaértékű találkozás helyszíne volt Perkátán a Győry-kastély. Két jeles szociológussal találkozhatott...

  • Meghívó képviselő-testületi ülésre

    Tisztelt Lakosság! Perkáta Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2024.03.27-én (szerdán) 17:30 órától testületi ülést tart, melyre szeretettel várjuk az érdeklődőket. Perkáta Nagyközség Önkormányzata  

  • TAVASZKÖSZÖNTŐ ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ

    - 2024. MÁRCIUS 20. SZERDA, 16 ÓRA -

  • Március 15-ei megemlékezés Perkátán

    Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztünk meg a településünkön. Az esemény március 14-én, 17 órakor vette kezdetét a Győry-kastélyban. Ünnepi beszédet mondott Oláh István polgármester úr. Vendégünk...

2019. november 20. Szerző: kastely Nincs hozzászólás

A legnehezebb döntés. Adóemelések az önkormányzatnál

Az elmúlt években, pontosabban mondva azóta, mióta polgármester vagyok Perkátán, azaz 13 éve, sosem mondhattuk el magunkról, hogy jómódú település vagyunk. Mindig is nagyon szűk, nagyon takarékos gazdálkodást kellett folytatnunk. Ez alól talán csak az rövid időszak volt kivétel, amikor az önkormányzat kötvénykibocsátással plusz forrásokhoz jutott, amit viszont csak fejlesztésekre fordítottunk, és nagyobb részét fel sem használtuk. Hogy esetleg lehetett volna sok mindenre fordítani kötvénypénzt, az nem a mostani írás témája. Az elmúlt években is nagyon szűkösek voltak a működésre fordított összegek, míg a fejlesztéseket szinte kivétel nélkül hazai vagy uniós forrásokból finanszíroztuk. Az elmúlt 13 évben nem is változtak a helyi adók, a kommunális adó azóta 2.000 forintos szintjét már örököltem, az iparűzési adóban a 10 évvel ezelőtti válság idején még csökkentés is történt, illetve néhány éve a legkisebb vállalkozásoknak iparűzési adó mentességet adtunk. Az elmúlt években viszont egy olyan nehéz helyzetbe kerültünk, hogy ugyan nőttek a saját bevételeink az iparűzési adó növekedése (az áramátadó) miatt, viszont az állami finanszírozás tekintetében egy olyan sávba kerültünk, amelyben többet vesztettünk az állami normatíva csökkenésével, mint amennyi plusz saját bevételünk lett. Az idei évet is nagyjából 60 millió forintos elméleti hiánnyal kezdtük, amely az elmúlt években is azt jelentette, hogy ez az összeg nem volt meg, így a kiadásainkat kellett mindig csökkenteni. Magyarra lefordítva, ahogy ez egy háztartásban is történik, amennyiben nem elegek a bevételek, akkor azt nem is tudjuk elkölteni, bizonyos tételeket vissza kell vennünk, vagy bizonyos fejlesztéseket nem valósítunk meg. Az idei évre már odáig jutottunk, hogy az elméleti hiányt csak az önkormányzat tulajdonában levő 16,5 hektáros terület eladásával tudtuk ellensúlyozni, de a jövő évben már nem lesz ilyen eladható vagyontárgyunk. Már tavasszal a lehetséges naperőműpark tárgyalásain elmondtam az érintett földtulajdonosoknak, hogy az önkormányzatnak jelentős iparűzési adó többletre lenne szüksége az életben maradáshoz – melyet biztosíthatott volna a megvalósuló naperőműpark beruházás -, de annak hiányában az iparűzési adó szintjének emelése és a földadó bevezetése jelenthet időleges megoldást. Tehát az adóemelések terve független volt az önkormányzati választás eredményétől, de természetesen a mindenkori 7 megválasztott képviselő a döntéshozó, jelen esetben a mostani testületé minden lépés kapcsán a felelősség. A mostani javaslatokkal az önkormányzatunk működőképessége, a 4.000 perkátai polgár jelenlegi életminőségének fenntartása a cél.
Tegnap maratoni ülést tartott az önkormányzat Pénzügyi Bizottsága, amelyen az adók változtatásával kapcsolatos két napirend is szerepelt. Ez a téma a képviselő-testület utóbbi éveinek legnehezebb és biztos vagyok benne, hogy a mostani ciklus legfajsúlyosabb témája, amely kapcsán a bizottság javaslatot tett a testület felé. A vita sok érdeket próbált bemutatni és érvényesíteni, az érvek harcoltak egymással és az ajánlásban, az összeghatárokban a megválasztott képviselők próbáltak sok szempontot érvényesíteni. A változás, az adóemelés nagyon rossz és nagyon nehéz döntés, de sajnos több szempontot kell figyelembe venni, és ha már a nehéz döntéssel plusz terheket helyezünk a helyi lakosok, a vállalkozók és a földtulajdonosok vállára, akkor az a minimum, hogy a plusz bevételek kapcsán őket megfelelően tájékoztatjuk, hogy azok mire lesznek költve, hogy azt érezzék, hogy azok egész Perkátát egészének érdekét szolgálják.
Négy adónem megszavazását készítettük elő a bizottságban a holnapi, november 21-i képviselő-testületi ülésre, amelyek közül három most is létezik. Az építményadót a 120 forint/hasznos alapterületi négyzetméter helyett a korrigált forgalmi érték 0,4%-ára szeretnénk módosítani. Ez az adónem aránylag kevés vállalkozást érint, nem is hoz jelentős bevételt jelenleg az önkormányzatnak, sőt valószínűleg az ebben adózóknak könnyítést is hoz.
Másodsorban a hosszú évek óta változatlan kommunális adó jövő évtől 2.000 forint helyett 6.000 forint lenne, ami még mindig nem éri el több környékbeli, hasonló helyzetben levő település adószintjét, de ezt mindenképpen olyan fejlesztésekre szeretnénk fordítani, ami a mindennapi életben mindenki számára fontos, például járdák fejlesztésére. Ebből várhatóan 6 millió forintos plusz bevételünk lesz.
Harmadrészt a helyi iparűzési adóban az eddigi 1,4%-os szint helyett a maximális 2%-os szintet vezetjük be, amelyet a legtöbb település már régóta alkalmaz, többek között a szomszédos Szabadegyháza is, amely pedig hozzánk képest sokszoros adóbevétellel bír. Természetesen továbbra is fennmarad a helyi legkisebb vállalkozások iparűzési adó mentessége 2,5 millió forintos adóalapig. 10 évvel ezelőtt a gazdasági válság idején az iparűzési adót csökkentettük, mivel akkor a vállalkozásokat támogatni kellett így is, most viszont láthatóan a magyar gazdaság fejlődik, bővül, ezért kérjük a megértésüket. Az iparűzési adó emelése hozzávetőlegesen 23-25 millió forintos emelkedést jelent az önkormányzat szintjén jövőre.
Az eddig említett három adót helyi adónak nevezzük, míg a földadónak nevezett kategóriát a települési adók közé sorolja a jogszabály, ilyen adó eddig nem létezett Perkátán. Talán a legnehezebb döntés ez volt, nem a lehetséges adózó polgárok száma miatt, és nem is azért, mert ez egy vagyoni típusú adó, hanem azért, mert eddig ilyen teher nem volt a perkátai földtulajdonosokon. Azt is el kell mondani, hogy 7 képviselőből 3 közvetlenül is érintett (igaz nem jelentős földterületek okán) a földadó kapcsán. Az új adó a földtulajdonosokra vett ki terhet a földmennyiség arányában, ha a terület szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van, kivételek az erdőgazdálkodási törvényben szereplő területek. Ebben az adókategóriában a maximális teher 10.000 forint/hektár, és a szomszédos Sárosdon már évek óta létezik hektáronként 4.000 forintos összeggel. Ebben az adóban nagyon komoly vitáink voltak, hiszen Perkáta alapvetően mezőgazdasági település évszázadok óta, még akkor is, ha a mezőgazdaságból ma már aránylag kevesen élnek főállásban. Nyilván a mezőgazdasággal foglalkozó személyek és vállalkozások jelentős adókat fizetnek be, néhány év óta országos jogszabály már nem engedi azt, hogy az iparűzési adónak csak felét fizessék és nem a helyi gazdálkodókon, hanem országos jogszabályokon múlik, hogy a legtöbb mezőgazdasági járműre (piros rendszámos) nem kell gépjárműadót, azaz súlyadót fizetniük. A mostani földadó alanyai a földet tulajdonló magánszemélyek, ők fogják földtulajdonuk arányában, a hektárok után az adót befizetni. Az egy személy tulajdonában levő összes földterület összeadódik, így ha valakinek 10 darabban van 14 hektár földje, akkor ő 14 hektár után adózik. A testület a bizottság javaslata szerint 4 sávban állapítaná meg az adót. A megkezdett, töredék hektár után nem kell fizetni, így 8,6 hektár tulajdonnál 8 hektár az adófizetési kötelezettség. Ennek érvényében a legalsó sáv az 1 hektár alatti tulajdon, ami bejelentési kötelezettséget jelent, de azután nem kell adót fizetni. A második sáv az 1 és 10 hektár közötti tulajdon, amely kapcsán évi 2.000/hektár adót kerülne bevezetésre, ami legrosszabb esetben, ebben a kategóriában évi 18.000 forintos adót jelentene. A harmadik sáv, a sokak által már egy családot eltartó 40 hektár, így 10 és 40 hektár közötti területekre 4.000 forint/hektár teher jutna, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 39,5 hektáros tulajdonra évi 136.000 forint lenne az adó. A legmagasabb sávban a 40 hektár feletti tulajdon szerepel, amire 6.000 forint/hektár kerülne bevezetésre. Az önkormányzat éves bevétele a földadóban várhatóan 20 millió forint körül lenne.
Tudjuk, hogy több szempontból lehet értelmezni ezeket a javaslatokat, hiszen valamelyik kategóriában a maximum lesz bevezetve, másikban viszont csak töredék összeg, de a testület az eddigi állapothoz szeretett volna viszonyítani, és csak méltányosan szerette volna az adókat növelni. Összességében körül-belül 50 millió forintos plusz bevételhez jutna az önkormányzat, amelynél azt is figyelembe kellett venni, hogy a kommunális adó és az iparűzési adó emelése, illetve a földadó bevezetése az adóerő-képességünkön nem változtat, így ezen változtatások által nem csökken az állami bevételünk. Szeretnénk kérni mindazok megértését, akiket ezekkel a döntésekkel terhelünk, és nagyon köszönjük azt is, hogy a perkátai adófizetők minden évben nagy arányban teljesítik a kötelezettségeiket az önkormányzat felé. Az is célunk, hogy amennyiben egy nagyobb beruházás által növekedne az iparűzési adó összege Perkátán, akkor a mostani plusz terheket visszafordítanánk, nem véletlenül szorgalmazzuk a naperőműpark beruházást, vagy a Hungrana adójából való részesedést. Tudjuk azt, nagyon is komoly elvárás, hogy a plusz bevételek ne kútba dobott tételek legyenek, ne lyukas hordó elven működjenek, hanem mindenki számára átláthatóan és értelmesen, célokkal meghatározva legyenek felhasználva, azért hogy mindenki, azaz 4.000 perkátai polgár javát szolgálják.

Köszönjük a megértésüket és támogatásukat!

Perkáta, 2019. november 20.

Somogyi Balázs
Perkáta polgármestere

kategóriák: Ajánló

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.

Perkáta

Perkátai Polgármesteri Hivatal

2431 Perkáta, Szabadság tér 1.

Tel/fax: 06 (25) 507 570; 06 (25) 507 571

E-mail: hivatal@perkata.hu












    A honlapon található cikkek, képek, dokumentumok Perkáta Nagyközség Önkormányzatának tulajdonát képezik. Bármiféle másodközlés kizárólag írásos engedéllyel lehetséges.