Tájékoztató a Győry kastély tetőszerkezetével kapcsolatban
Az elmúlt időszakban számos helyen hallható, látható és olvasható is volt számos, a Győry kastély felújításával kapcsolatos kérdés, aggódó hang. Túlnyomó többségük közös értékünket féltő-óvó, de van néhányuk, amelyet megalapozatlannak, sőt pánikkeltőnek tartok.
Tudjuk azt, hogy a felújítással kapcsolatos lépések rendkívül gyorsak, hiszen míg a 2012 szeptemberében történt pályázati benyújtást megelőzően közel 1 évünk volt az előkészítésre, amelyben a pályázati események mellett az épület felmérése és építési engedélyének terve is belefért, addig ezzel szemben a tartalékkeretből a támogatottak közé idén februárban bekerült projektünknek szűk egy éve van a tényleges munkálatok elvégzésére. Július elejéig óriási feladat volt a közreműködő szervvel a támogatási okirat előkészítése és megkötése, két közbeszerzés lefolytatása a kivitelezési tervezési és építési feladatokra, illetve a számos kisebb (nem építési) munkálat elkezdése, a menedzsment és szakember gárda kiválasztása. Olyan feladatokkal találkoztunk, amellyel perkátai önkormányzat eddig nem szembesült. Ebben a feladatban pedig próbálunk helytállni, természetesen mindig figyelembe véve a projektben szereplő, önkormányzatunkkal szerződésben levő szakemberek szakértelmét, és nagyon köszönjük azok segítségét – nem kevesen vannak -, akik tanácsaikkal látnak el minket. Egy nem perkátai ember kérdezte meg tőlem a nyár elején, hogy nem félünk-e attól, hogy nem tudjuk befejezni a projektet a határidőig? Erre csak azt tudtam felelni, hogy annyi dolgunk van a projektben, hogy még nem volt időnk félni. Tudni kell azt is, hogy soha nem kapott volna még esélyt sem a kastély arra, hogy pályázaton elindulhasson, ha nem változtattunk volna a funkción, de ezeket a régi örökség megtartásával valósítjuk meg.
Tehát számos olyan kérdéssel, feladattal foglalkozunk, amelyekkel eddig nem találkoztunk, de mindannyiról elmondhatóak, hogy nagyon izgalmasak, Perkátán előzmény nélküliek és tudjuk, érezzük annak a felelősségét is, hogy nagyon hosszú időre meghatározó döntéseket hozunk most a Kastély érdekében és ezáltal Perkáta érdekében is. Számos olyan kérdés, feladat van, amely látszólag nem kapcsolódik egymáshoz, de foglalkoznunk kell aránylag távoli témákkal is. Senki sem mondhatja, hogy nem előnyös egy olyan döntés egy olyan településen, amely a legrégebbi kínai kapcsolattal rendelkezik Magyarországon és erre is fűzi fel a legfontosabb értékének évtized(ek)re szóló hasznosítását, hogy a kínai testvértelepüléséről, illetve mivel az egy városrész, ezért a központi településről, Pekingről, amely egyben Kína fővárosa közterületet, utcát nevez el. Nemcsak megtisztelő ez a perkátai-huaxiangi kapcsolatok 55 éves viszonylatában, hanem a kastély projektje miatt ennek fontos marketingértéke is van. Ezzel csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy bonyolult viszonyrendszere van a kastélyunkkal kapcsolatos döntéseknek, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a legjobb döntéseket hozzuk, mindig figyelembe véve a hatályos jogszabályokat. A Győry kastély felújításával kapcsolatban az elmúlt három évben szinte napi kapcsolatban voltunk az örökségvédelemmel, amely ebben az időszakban szervezeti formáját tekintve átalakult. A 2011-ben kezdődött tervezési és felmérési feladatok óta 3 megyei örökségvédelmi munkatárssal működtünk együtt, 2012-ben kaptunk építési engedélyt, amely idén azért került megújításra, mert miközben úgy látszott, hogy a teljes felújítás nem kap támogatást, egy kisebb, részleges tetőfelújítást tartalmazó pályázatot elnyertünk, majd a 2012-es engedélynek megfelelően idén újra építési engedélyt kaptunk a teljes felújításra. A megyei örökségvédelmi feladatokat jelenleg a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járáshivatala Építési és Örökségvédelmi Osztálya látja el, így ők felügyelik a perkátai projektet is. A jelenleg folyó munkálatok a jogszabályoknak és a 2012-ben kiadott, majd idén megerősített jogerős építési engedélynek megfelelően zajlanak a megyei örökségvédelem ellenőrzésével.
Az elmúlt időszak rémhírei között olvashattuk azt, hogy a pletykák szerint az önkormányzat le akarta venni a műemléki védettséget a kastélyról. Hallottam azt is, hogy személyesen Orbán Viktor miniszterelnök Úr engedélyezte a perkátai kastélytető elbontását. El tudják képzelni a szituációt, hogy a miniszterelnök Úr a menekültválság alatt a német és az osztrák kancellárral való egyeztetés közben a perkátai kastélytetővel foglalkozik? Teljesen agyament információk látnak napvilágot. Természetesen nem igaz, hogy önkormányzatunk a műemléki státusz ellen lenne – illetve miniszterelnök Úr közbenjárásáról sincsen információ -, de azért utána jártam, hogy ki adja ki, vagy vonja vissza a műemléki mivoltot? A jogszabály a műemléki státuszt miniszteri hatáskörbe vonja, ezért a perkátai önkormányzatnak sem arra nincsen jogköre, hogy műemlékké tegyen valamit, sem arra hogy annak megsemmisítését kérje. De erre sosem volt szándékunk, sőt a felújítással és megtalált és a mostani projekttel részlegesen feltárandó falképekkel. A pánikkeltő hangulatban idézték a régiséggyűjtők kiállításán elhangzott beszédemet, amelyben kifiguráztak, hogy miért írok 1720-as falképekről. A szakemberek nem tudták értelmezni, hogy az egyik cikkíró mit ért a “boltíves szerkezetű padláson”. Mert a perkátai Győry kastély padlása nem boltíves. A szakemberek szerint vagy az emeleti termeknek volt boltozata, amit elbontottak és helyette készült a csaposgerenda fafödém, rajta a homokfeltöltéssel és padlásburkoló téglával, vagy a cikk írója – aki huzamos ideig dolgozhatott a falusi polgárok kegyelméből a kastélyban – láthatott a korábbi tetőszerkezetben íves faelemeket, amit boltíves padlásnak nevez. Az sem világos, hogy milyen zárókő került a múzeumba 1848-as felirattal. Ha a padlás téglaburkolatát 1848-ban rakták le, akkor a kibontott boltozati zárókövön nem lehetett 1848-as felirat, mert annak korábbinak kellett volna lennie.
Aki kicsit is tisztában van a Kastély történetével – és a cikkíróknak tudomásuk kellett volna lenniük – akkor tudhatnák, hogy a Kastély nem az 1820-as években épült, hanem az akkori építkezés folyamán nyerte el formáját, és annak ellenére, hogy az 1770-es években került a Győry-családhoz, azért még lehetett itt azelőtt épület. Amit ma látunk – a klasszicista homlokzatú átalakítás – valóban az 1820-as években készült, de a korábbi, barokk épület felhasználásával: a homlokzati architektúra egy külső köpenyfalon van, belül megmaradt a barokk szerkezet. Kisebb átalakítások történtek a belsőben (lépcsőház, fűtésrendszer, stb.), de lényegében a főhomlokzati- és oldalrészeken a barokk térrendszer megmaradt.
A Győry kastély több ütemben épült és ezért lehet az, hogy a homlokzati emeleti termekben olyan falképek vannak, amelyek a végleges (dehogy végleges, hiszen minden felújítással változott valamelyest, ahogy a világháború után is válaszfalakat ütöttek ki, vagy 1975-ben új kéményeket építettek, acélszerkezeteket építettek a tetőszerkezetbe), 1820-as állapot előtt, még a XVIII. században készültek, de vélhetően 1720 előtt használt motívumok, technikák felhasználásával. Pont ezek a restaurálandó falképek tehetik majd különösen értékessé a kastélyunkat, ezek tehetik fel Magyarország művészettörténeti térképére.
Mindezek miatt kérek mindenkit – ahogy számos magánszemély ezt meg is tette – hogy forduljon hozzám, amennyiben kérdése van a projekttel kapcsolatban. Mindenre válaszolok vagy a szakemberek válaszát megkérem. Tudomásom van arról, hogy a több pontatlan hírt közlő honlap, illetve cikkírói hivatkoztak pletykákra, falusi szóbeszédre, megkeresték a kivitelező céget, a hatóságot. Sőt arról is hallottam, hogy valaki – úgy is sejtik, hogy kicsoda – telefonon üvöltözött az örökségvédelem munkatársával. Egy dolgot nem tettek meg, azt hogy kérdéseikkel hozzánk, Perkáta Nagyközség Önkormányzatához mint tulajdonoshoz és megrendelőhöz forduljanak, pedig állunk mindenki rendelkezésére. Ezért kérek mindenkit, megelőzve a pánikkeltést, hogy nyugodtan forduljon az önkormányzathoz vagy személy szerint hozzám (ímél: polgarmester@perkata.hu; hivatali telefon: +3625507570, mobil: +36205112438) a Győry kastély felújításával kapcsolatos kérdésekkel.
Zárásként engedjenek meg a tetőszerkezettel kapcsolatos, szakmai anyagot, amelyet a tervező készített a legfontosabb előzmények és döntések összefoglalására. Hamarosan a perkata.hu-n közzé fogjuk tenni az építéstörténeti dokumentációkat is, mivel látjuk, hogy igény van rá, és a pánikkeltés is megelőzhető vele.
„Perkáta, Győry-kastély főépületének tetőszerkezete
ELŐZMÉNYEK:
A kastély főépülete több periódusban épült ki, mai tömegformája és homlokzata lényegileg az 1820-as években alakult ki, így joggal feltételezhetjük, hogy fedélszerkezete – ill. fedélszerkezetének rendszere – is ebből az időből származik. A kontyolt nyeregetető kötőgerendás, három állószékes, alsó ferdetámaszos, alsó-felső mellfogófás, két középszelemenes, fiókgerendás, felső bakdúcos és ferdedúcos szerkezet a főfalakra támaszkodik és független a zárófödémtől. Az alapszerkezethez csatlakozik a főhomlokzati timpanon és a hátsó homlokzati középrizalit szarufasoros fedélszerkezete. Nincs adat arra, hogy a II. világháborúig terjedő időszakban végeztek-e felújítást, átépítést a fedélszerkezeten, de 120 év alatt előfordulhatott a tetőszék egyes elemeinek cseréje. A világháború alatt azonban a tetőszerkezet is károsodott, és valamiféle mértékű helyreállítás válhatott szükségessé. Az 1970-es évek közepétől, az idetelepített általános iskola kiköltözése után került sor a nagyobb helyreállításra. Az új kazánkémények megépítése is megbolygatta a szerkezetet. A szerkezeti elmozdulásokat beépített acélszerkezetekkel (vonóvasak, acéltartók) próbálták korrigálni.
A tetőszerkezet végzetessé váló problémája azonban a héjazat szerkezeteinek elhanyagolása, az évtizedeken át tartó karbantartás hiánya, melynek következtében az amúgy is sérülékeny, öreg, elmohosodott, korrodált palafedés egyes elemei eltörtek. A csapadékvíz-elvezetés bádogosszerkezetei szétfagytak, szétcsúsztak, a hótól és a jégtől elgörbültek. A homlokzati faltöveknél az esővíz elvezetés immár nem elfelé, hanem a terep növényzettel való benövése és eldeformálódása miatt a faltövek felé folyatta a vizet. Az állagpusztulás folyamata öngerjesztővé vált, és időben felgyorsult. A külső állapotromlás megjelent a belsőben: a tető faszerkezeteinek elgombásodásánál és a szerkezeti csomópontok szétcsúszásánál, a felső szinten a zárófödém beázásánál, a fafödém elgombásodásánál, a pincében és földszinten a faltövek ázása miatti falvizesedésnél jól látható a pusztulás és annak folyamatosan növekvő mértéke.
A főépület teljes körű, hasznosítással egybekötött helyreállítását célzó munkák részeként 2012 januárjában készült az első faanyagvédelmi szakvélemény a kastély tetőszerkezetéről, zárófödéméről és a homlokzati nyílászárókról. Tetőszerkezettel kapcsolatos megállapításai, hogy tetőszerkezetet károsítók: fenyő lemezestapló, szalagtapló, pincegomba, házi kéreggomba, könnyező házigomba, házicincér, dacos kopogóbogár, bányafaormányos, kis kopogóbogár, lepketapló. Ennek következtében 231 db nagymélységben károsodott gerenda teljes, vagy részleges szanálása lett szükséges, 27 db kisebb mélységben károsodott gerenda fertőzött rétegét faragással kell eltávolítani, további 250 db, felületén 2-3 cm mélységben károsodott elem faragása is szükségessé vált. A könnyező házigombás fertőzés a főhomlokzat jobboldalán található (sárgerenda, fiókgerendák, kötőgerenda végek), ezek szanálása után az alatta lévő gombafertőzött fal gombamentesítését injektálásos mélyvédelemmel kell elvégezni. A csaposgerenda zárófödém vizsgálata kimutatta, hogy a vizsgált gerendák mintegy 50%-a nagymértékben károsodott.
A tervezési munkák újra indulásával a 2014 júliusában készült a faanyagvédelmi szakvélemény aktualizálása, ugyanazzal a faanyagvédelmi szakértővel. A tetőszerkezet károsítói között az előbbieken kívül, a könnyező házigomba mellett megjelent a kis házigomba is. A teljes, vagy részleges szanálásra ítélt gerendák száma immár 245 db, a kisebb mélységben károsodott gerenda 46 db, a felületén 2-3 cm mélységben károsodott elemek száma kb. 270 db.
HELYREÁLLÍTÁSI KONCEPCIÓ:
A hasznosítással egybekötött helyreállítás 2012-ben készült építési engedélyezési tervének készítésekor a tetőszerkezet – és vele a helyenként szintén súlyosan károsodott csaposgerenda zárófödém teljes cseréjét irányozta elő. A tervezésben résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a részben vagy egészben szanálandó elemek száma arányaiban olyan nagy, hogy az anyagában hiteles műemléki helyreállítási elv itt nem tud érvényesülni, hiszen a bekerülő új anyagok aránya olyan magas lenne, hogy az egész szerkezet már nem lenne ilyen szempontból hitelesnek tekinthető. Az esetleges szerkezet-megtartás olyan műszaki megoldási problémákat vetne fel, melyek aránytalanul magas költségekkel járnának. Fenti szakmai-műszaki és megbízói-financiális meggondolású döntés következtében nyílt meg a lehetőség új funkcionális igények megfogalmazására, s ily módon a padlástér hasznosítására, melyre a csaposgerenda zárófödém teherbírásának nem elégséges volta, valamint a tetőszerkezet geometriájának alkalmatlansága miatt nem kerülhetne sor.
A tetőszerkezet és zárófödém cseréjével megtervezett építési engedélyezési terv – tervtanácsi jóváhagyással – megkapta az építési engedélyt, mely 2015-ben változatlan tartalommal újra benyújtásra és jóváhagyásra került. Az új tetőszerkezet külső geometriája pontosan megegyezik az eredetivel, a 4 db gerincben lévő kémény – melyeket statikai okokból kellett a kivitelezés során elbontani – visszaépítésre kerül. A héjazat ismét palafedés lesz, a középrészi timpanonnál és íves oromzatnál fémlemezfedés kiegészítéssel.”
A mellékelt fotókat a kivitelező a bontási munkálatok során készítette.
Perkáta, 2015. szeptember 13.
Somogyi Balázs
