Lehetséges naperőmű park
Önkormányzatunk mindig is elkötelezett volt a megújuló energiák telepítésével kapcsolatban, így amikor csak lehetőségünk nyílt rá, akkor éltünk a pályázati lehetőségekkel és 2015-2016-ban két jelentősebb energetikai pályázaton is részt vettünk, így a külső szigetelés, nyílászárócsere mellett napelemek kerülhettek az iskola, az óvodák, az orvosi rendelő, a fogorvosi rendelő és a hivatal épületeire is. Ezek természetesen a gazdasági megfontolások mellett a pozitív példa megmutatását is szolgálták. Önkormányzatunk abban is bizonyította elkötelezettségét, hogy 3 fél MW-os kiserőmű létrehozását is támogatta telkek eladásával és falu határában levő tartalék gazdasági területen való biztosításával, melyet már a lakosság is láthat a Damjanich utcában vagy a volt pedagógus földön.
Az is egy komoly lépés volt, hogy az évtized elején a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt, rövid nevén a MAVIR Zrt. Perkátát jelölte ki egy csomóponti áramátadó alállomás létrehozására, amelyet az állami cég 2016-ban meg is valósított közel 7 milliárd forintos beruházással, amelyhez több hektár termőföld területet vásárolt perkátai földtulajdonosoktól. Az állami vállalattal a projekthez szükséges módon természetesen önkormányzatunk is együttműködött, így a szükséges ellátó vezeték kiépítésében is partnerek voltunk, szerencsénkre a bárányjárási út érintett szakasza is felújításra került, illetve a cég számos alkalommal támogatja azóta is a perkátai intézményeket, civil szervezeteket. Már az alállomás építésekor nyilvánvalóvá vált, hogy további fejlesztéseket vonzhat ide a beruházás, amely mind Dunaújváros ellátásában, mind a megvalósítandó Paks2 projektben is fontos átadó állomás.
Magyarország uniós vállalásai között is jelentős mértékű az a kötelezettség, amely szerint jelentős naperőmű kapacitást szeretne kialakítani, amelyben nagyobb méretű telepek kialakítása történne meg. Ez nem egyenlő a házak tetejére telepített napelemekkel, illetve a már látható kisebb, Perkátán megvalósult, fél MW-os naperőmű parkokkal. Ma Magyarországon a legnagyobb megvalósult naperőmű parkok 10 MW körül vannak, de várhatóan sokkal nagyobbakra lesz szükség az ország vállalása kapcsán, amely természetesen a jövő generációit is védi és jelentős zöldenergia bázist alakít ki az országban. Nyilván ezeket profitorientált gazdasági társaságok fogják megvalósítani és lehet hallani a hírekben számos külföldi befektetőcsoport terveit is.
Az is nyilvánvaló lett előttünk, hogy a vadonatúj perkátai alállomás felértékeli a szerepünket a nagy naperőműparkok lehetséges helyszínei között. Ehhez természetesen földszerzésre van szükség, de szerencsére a perkátai földek jelentős része perkátai vagy perkátai származású magánszemélyek tulajdonában és perkátai földművelők használatában van. Lehet hallani híreket, hogy számos tárgyalás folyik, vagy már folyt ebben a témában a lehetséges beruházók és a földtulajdonosok között. Jelenleg is zajlik egy ilyen tárgyalási folyamat, amelyben az önkormányzat közvetítő szerepet játszik, de nyilván ennek részletei üzleti titkot képeznek, illetve még kezdeti stádiumban járnak a tárgyalások. Az sem titok, hogy már a tavalyi évben is kereste meg önkormányzatunkat hasonló céllal befektetői csoport, de több tárgyalási forduló után nem jött létre megállapodás. Ezen kívül minket is, a földtulajdonosokat is keresnek meg hasonló céllal vállalkozások, hogy 50 MW-os vagy ennek többszörös nagyságú naperőmű telepeket hozzanak létre Perkátán, így bízunk benne, hogy valamilyen beruházás történik ezen a téren településünkön. Jelenleg hozzávetőlegesen 1 MW naperőmű park beruházása 2 hektár földet érint, a három kis park megvalósulásakor ez a szám még fél MW-onként 1,2-1,3 hektár volt. A földtulajdonosoknak előny lehet, hogy nem termőföld piaci áron tudnak területet eladni, a beruházóknak előny, hogy egy friss áramátadó telep közelségében tudnak egy ilyen projektet megvalósítani, az önkormányzatnak és a perkátai polgároknak pedig a lehetséges iparűzési adó bevétel az óriási előny. Ha csak a legkisebb, azaz 50 MW-os erőmű megvalósulna, akkor az is hasonló nagyságrendű iparűzési adóbevételt termelne, mint ami jelenleg összesen kivetésre került Perkátán. Az is nagy lépés volt a helyi adó terén, hogy megvalósult az áramátadó alállomás, hiszen ez is megduplázta az iparűzési adót. Öröm, hogy az adóerőképességünk jelentősen nőtt, magasabb lett, mint Pusztaszabolcs, Kulcs vagy Nagyvenyim esetén, de a 15.000 Ft/fős határ átlépésével számos területen magasabb önrészt várnak tőlünk vagy kevesebb állami támogatást kapunk. Az látható, hogy azok a települések tudnak fejlesztéseket végrehajtani a következő években, amelyek valamilyen formában saját bevételekhez tudnak jutni, amelynél a legegyszerűbb persze az adóbevétel.
Visszatérve a lehetséges naperőmű park fejlesztésekhez, ebben az önkormányzatnak csak koordináló szerepe lehet, mert magánterületen valósulnának meg. A beruházási helyszínek kiválasztásban sincs szerepe az önkormányzatnak, ezt komoly tervezési előkészítés határozza meg, de annyi bizonyos, ha Perkátán valósul ez meg, akkor biztos, hogy jó minőségű földeket találnak csak, hiszen a Mezőföld Európa egyik legjobb termőföldje. Viszont Perkátának az nem segítség, hogy sivatagban vagy gyengébb alföldi területeken valósítanák meg. Amennyiben szükséges a beruházáshoz önkormányzati döntés, az csak hatósági döntés lesz. A lehetséges beruházás az országos hálózatba fog termelni, az nem a települési ellátást fogja megvalósítani, de bízunk benne, hogy előbb-utóbb történik megállapodás és fejlesztés, mert az mind a település anyagi biztonsága, mind a zöldenergia fejlesztése miatt a következő generációk számára is fontos.
Perkáta, 2019. április 15.
Somogyi Balázs
