Kommunizmus áldozatainak emléknapja
A Kommunizmus áldozatainak emléknapját a Magyar Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) számú határozata rendelte minden év február 25-ére. Önkormányzatunk a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 1956-os emlékévi pályázatán közel kétmillió forintos támogatást nyert el. Az alapítvány számos, a magyar történelemben fontos emlékmű pályázatot hirdetett meg, köztük az 1956-os emlékévi pályázatot, illetve önkormányzatunk a Szabadság téren levő világháborús emlékmű felújítására is nyert egymillió forintot az I. világháború centenáriuma kapcsán az alapítványtól, amelyet idén megvalósítunk. Az alapítvány kuratóriumi elnöke, az 56-os hős, Balás-Piri László egy hete hunyt el, míg a kuratórium tagja, a Perkátán is előadást tartó országos ismertségű történész, Tőkéczki László pedig szintén idén hunyt el, január 8-án.
A pályázat keretében az iskola előtt felállításra került Pavlicsek Attila helyi képzőművész által alkotott Pongrátz Gergely-szobor, aki a szabadságharc alatt a Corvin-köziek parancsnoka volt, majd élete jelentős részét emigrációban töltötte. Az emlékmű részeként emléktáblát állítottunk az idén 60 éve letartóztatott, Csányi Sándor mártírnak, akit az 1956-os forradalom és szabadságharc Budapest, Thököly úti csoportjában, a magyar szabadságért végzett hősi tevékenységéért a kommunista rezsim koholt vádak alapján 1959-ben kivégzett. Sírja a forradalom mártír miniszterelnöke, Nagy Imre sírja mellett van Magyarország Nemzeti Emlékhelyén, a budapesti köztemető 301-es parcellájában.
A kommunizmus magyar áldozatai között van az a közel 700.000 magyar, akit közvetlenül a II. világháború után hurcoltak el a Szovjetunióba. Róluk szól a Szász Attila és Köbli Norbert holnap bemutatásra kerülő filmje, az Örök tél, amit a Kommunizmus áldozatainak tiszteletére az emléknapon, azaz 2018. február 25-én 21 órától a Duna Televízión láthat a közönség, a perkátai származású Csányi Sándor főszereplésével, aki a mártír Csányi Sándor unokaöccse.
A kommunizmus áldozatai között vannak az ötvenes, hatvanas évek mártírjai, köztük az 56-os forradalom és szabadságharcban elesett több ezer hős, és a megtorlás több ezer kivégzettje. Az áldozatok között van a közel kétszázezer megtorlás elől emigrált magyar forradalmár. De az elhurcoltak, a kivégzettek, a száműzöttek mellett mindazok is a kommunizmus áldozatai, akik 56 után itthon maradtak, de életüket a származásuk, a rokonaik, a barátaik vagy akár a rosszakaróik miatt megnyomorította a rezsim. Róluk szól Berta Zsolt Kalef című regénye, vagyis arról a generációról, amely koránál fogva nem is vehetett részt az 1956-os forradalomban, de mégis az ügynökhálózaton, a titkosrendőrségen és párton keresztül tönkretette az életüket a hatvanas évek kommunista vezetése. Volt, aki a kényszerű alkuk miatti meghasonulás, árulás miatt öngyilkos lett vagy emigrált, akik pedig nem működtek együtt, azokat a rendszer börtönbe vetette, vagy a tanulmányaikban, a karrierjükben, az élet minden területén akadályozta generációkon keresztül. A Kalef a háború előtt és most is Budapest, Széll Kálmán térnek hívott egyik galeri tagjairól szólt, amely csoporthoz egy perkátai fiatalember is kapcsolódott.
Perkáta, 2018. február 24.
Somogyi Balázs