Játéktörténeti előadás Perkátán
A magyar kultúra napja jegyében megrendezett, a „Régi idők játékai kiállítás” apropójából vendégünk volt Dr. Nagy Veronika muzeológus, néprajzkutató. Az előadásra 2019. január 23-án került sor a Győry-kastélyban.
Az előadó hangsúlyozta a játéknak, és a babázásnak a felnőtt életre való felkészítésben játszó szerepét.
A résztvevők betekintést nyerhettek a Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet féltve őrzött, páratlan értékű játékgyűjteményének világába.
A 18-19. századi játékkultúra tárgyi világa a régi idők gyermek és felnőtt világát, valamint annak életformáját idézik fel. A babaszoba-enteriőrök a különböző korok lakberendezési stílusát képviselik. Nyomon követhető a polgári kultúra változása, nemcsak a bútorok, de a porcelánok és ruhák divatján keresztül is.
Dr. Nagy Veronika több érdekességekre is felhívta a figyelmet, mint például az 1780-as években készült, párját ritkító sakkintarziás babaszekrényre, vagy a könyvritkaságnak számító minikönyvekre. Különlegességnek számít az az 1896-os kiadású könyvecske, amit hajdanán Ady felesége Csinszka, azaz Boncza Berta dedikált Fenyő Miksa – a Nyugat alapító főszerkesztője- lányának, „Pannikának”.
Az előadáson érdeklődve követtük nyomon a Babák históriáját is. Megtudtuk, hogy a gyűjtemény legrégebbi babája, az 1800-as évek elejéről származó viaszfejű, bőrtestű pólyás, amely a hajviselete alapján Napóleon korából származhatott.
Tájékoztatást kaptunk arról is, hogy a 17-18. század babái elsősorban fából készültek, amelyekből nagyon kevés maradt meg. A játékbabák nagy korszakában, a 19. században pedig divatba jött a porcelánbaba, amely kidolgozottsága és előkelő megjelenése a korszak festményein is jól tanulmányozható.
Érdekesség volt az is, hogy a német gömbcsuklós babákat nemhiába gyártották hosszú kézzel és lábbal. A készítők a babákért centiméterre fizettek.
Érdemes megjegyezni, hogy az 1880 körül megjelent francia babáknak gyermekarcuk volt, és igen tetszetős, mintegy divatruhákat viseltek.
Természetesen vannak a kiállításon későbbi, 1930-as évekből származó babák és bababútorok is. A lányos játékokon kívül pedig vannak a fiúkat is érdeklő játékok, mint például az óriási terepasztal, amelyen várvédők és ostromló seregek csatája elevenedik meg.
Az előadáson résztvevő óvodapedagógusok, valamint szülők és gyerekek érdeklődve hallgatták a néprajzkutató képes játéktörténeti összefoglalóját.
inden érdeklődőnek ajánljuk a Székesfehérváron található Hetedhét Játékmúzeumot, ahol múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak gyermekcsoportok számára.
Lászlóné Szabó Edit
könyvtárvezető
